Szalai Annamária: A médiatörvény példátlan szabadságot biztosít

A magyar médiaalkotmány példátlan szabadságot biztosít az újságírók számára, mégis vannak nemkívánatos jelenségek a sajtóban – mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek a sajtószabadság, a cenzúra és az öncenzúra kérdéseivel foglalkozó péntek délutáni pódiumbeszélgetésén. Az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette. Elmondta, a cenzúra fogalma nehezen értelmezhetővé vált a jelenlegi információbőségben. „Ma olyan sok tartalom áraszt el, hogy abból eleve válogatni kell. Ez cenzúra?” – tette fel a kérdést.

Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját, hogy a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez. Belénessy úgy vélekedett, hogy a hírügynökség esetében nem sok értelme lenne a cenzúrának. Ha az MTI nem írna meg valami fontosat, a saját hitelét rombolná, hiszen a hírek más csatornákon úgyis nyilvánosságra kerülnek – mondta, s hozzátette: „aki ebben a szakmában azt mondja, nincsen kapcsolata politikával, az hazudik”. A vezérigazgató azt tartotta fontosnak, hogy ez a kapcsolat rendezett legyen.

Belénessy Csaba azt is elmondta, hogy „a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül”. Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza: a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie.

Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgató-helyettese megemlítette, a korosztályához tartozó újságírók a pártállami korban még szembesültek a cenzorok jelenlétével. Szerinte a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban. „Amiként az idősebbeknek még összeszorul a gyomruk, ha átlépik az államhatárt, az ifjak már nevetnek a határátlépéskor” – jellemezte a mentalitásváltást a vezérigazgató-helyettes.

A tusványosi pódiumbeszélgetésen kitértek arra is, hogy miként kellene megjeleníteni a határon túli témákat a magyar médiában. Szalai Annamária egy felmérés eredményeit említve sajnálatosnak tartotta, hogy a magyarországi médiafogyasztókat egyre kevésbé érdekli a külhoni magyarság ügye.

Csinta Samu, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a külhoni magyarokkal foglalkozó tévéműsorok „gettósítását”, a határon túliak bemutatásával kapcsolatos sztereotípiákat kifogásolta. Belénessy Csaba úgy vélekedett, hogy a Kárpát-medence egységes szemlélete kellene hogy jellemezze a média teljes műsorfolyamát. „A budapesti időjárás-jelentésnek is azzal kellene kezdődnie, hogy Csíkszeredában volt a leghidegebb” – ecsetelte a vezérigazgató. Gazsó L. Ferenc úgy vélte, a külhoni magyarokat bemutató önálló műsorokra is szükség van, de a határon túli témák más műsorokba való integrálását is folytatni kell.